-Nyafi!-kiáltott Damon lentről.
-Jövök már, na hisztériázz.-kiáltottam vissza. Sietősen lementem a nappaliba ahol anya aki már tudott az egészről hatalmas öleléssel várt.
-Tudom hogy ez ilyen cuki anya-lánya pillanat de időpontunk van.-szólt közben Damon.
-Jólvan na.-nevetett anya.-Itt várlak titeket. Vigyázzatok magatokra és kössétek be a biztonsági övet.-mondtuk anyával egyszerre, ez ilyen tipikus útmutató. Bármikor elmegyünk valahova, elmondja.
Nem nagyon csacsogtam az úton amit Damon teljesen elfogadott így csak a rádióból szóló halk zenét és Damon ütemre való dobolását lehetett hallani amit a kormányon csinált, vezetés közben.
-Félsz?-törte meg a csendett.
-Aha.-túlzottan szótlan vagyok. Mivan ha az orvos nem is ért meg engem? Ha csak ír valamit a papíromra, felír egy béna antidepresszánst és mehetek?
-Forduljunk vissza!-hangoztattam a gondolataimat, de ekkor leállt a motort.-Itt vagyunk! Most már menj be.-mosolygott Dam. Nagy nehezen kimásztam a kocsiból majd léptem be a szűknek tűnő rendelőbe. Egy tényleg keskeny folyóson kellett végig menned a hátsó ajtóig, ahol amúgy elég sokan várakoztak. Apró gyerekek, tinédzserek, velem egykorúak de még idősebbek is. Lehangoló látvány volt ennyi beteget egy helyen látni. Barátságosan rájuk mosolyogtam amit viszonoztak is. Alig hogy leültem egy székre és a remegő kezem kezdtem tanulmányozni, egy aprócska szőke nő libbent ki az ajtón.-Caroline Black?-nézett körbe, mire vettem egy mély levegőt és felálltam. Megtehettem volna hogy meglapulok és kisurranok...de ha már Damon, időpontot kért nekem és még el is hozott, nem akarok csalódást okozni neki.-Szia.-mosolygott rám a nő.-Jane vagyok.-mosolygott tovább.-Gyere csak beljebb. Dr.Lockwood szobája az a fekete bőrbe burkolt szörnyűség..-mutatott egy tényleg eléggé rusnya ajtóra..-Nekem el kell intéznem pár dolgot, de menj csak, Dr.Lockwood már vár.-bátorítóan rá tette a kezét a vállamra majd aprót lökött rajtam.-Köszö..köszönöm.-ráncoltam a szemöldököm majd az ajtó felé vettem az irányt. Még nincs késő meggondolni magad, Caroline! győzködött a sátán. Nem engedtem neki. Csak azért is beléptem a szobába ahol az orvos épp háttal nekem kotorászott az akták között.-A nevedet szeretném elkérni!-szólt katonásan.-Care..Caroline Black!
-Carol..Caterina..Caroline..meg is van!-kikapta a vékony borítékot kék, vasnak tűnő szerkényből majd felém fordult.-Dr.Joseph Lockwood vagyok! De tegeződjünk hisz nem vagyok idős és így egyszerűbb beszélni!-mosolygott. Oké azt Damon mondta hogy jó fej..de azt miért nem hogy mennyire is dögös? Életem nem láttam még ilyen vadító mosolyt. Szerintem jóba leszünk a doktor úrral.
-Ahogy szeretnéd.-feleltem kurtán.
-Foglalj helyet, ott ahol a legszimpatikusabb és még választási lehetőséget is adok.-vigyorgott.-Vagy még annyira jól és tudsz nekem magadtól beszélni vagy szeretnél inkább kérdésekre válaszolni?
-Próbáljuk meg a kérdésest.-mosolyogva leültem vele szemben.
-Ahogy szeretnéd. Első sorban is tudom hogy Damon kért időpontot hozzám, szóval ezzel arra gondoltam te is akartál jönni..ez így van?
-Nem akartam jönni, nem is volt tervben de Damon rám nyitott miközben valamit tettem ami miatt most itt vagyok..mikor a testvérem felhozta hogy kell egy orvos, természetesen nem álltam ellent.
-Mit látott amit nem kellett volna?-lehajtottam a fejem, sóhajtottam majd felhúztam a pulcsim ujjait.
-Önbántalmazás.-sóhajtott.-Miért vált részedé ez a tevékenység?
-A köd.-nyögtem halkan. Joseph pedig kérdőn nézett rám.-Biztos vannak rajtam kívül is akik ezt teszik magukkal, lehet hogy ők másképp fogják fel mint én. Én ezt egy ködnek látom, egy koromszínű ködnek ami mindig mögötted van, de csak akkor zár a karjaiba ha megtörsz ha elesel..ez a köd, az első napokban, hetekben a barátodnak mondja magát, de ahogy telik az idő rájössz hogy nem a barátod ő a legnagyobb ellenséged hisz a saját börtönödbe kerget, addig gyötör ameddig fel nem adod az életed.
-Ez gyönyörű felfogás, Caroline.-a nevem olyan halkan, tagolva és lassan mondta ki hogy kirázott a hideg. Az biztos ért a nők fejének elcsavarásához.-Szeretném megtudni a probléma gyökerét. Nem tudsz olyan eseményeket vagy történéseket mondani nekem ahol úgy érzed hogy kialakult ez a depresszió?
-Az apukám. Az apukám halálára tudnám vissza vezetni.
-Igen ez lesz a kiindulópont, és engedd hogy őszinte részvétet kívánjak neked és a családodnak.-mosolyogva bólintottam, sosem tudtam hogy erre mit kéne mondom! Köszönöm?-Felmerült már benned öngyilkosságra utaló hajlam? Gondoltál a halálra? Vagy csak átfutott az agyadon hogy jobb lenne ha nem lennél köztünk?
-Igen, rengetegszer. Talán ha cserélhetnék, én mennék és édesapám maradna, az jó lenne.-elmosolyodtam. De igen, gondoltam már hogy saját kezűleg vetek véget az életemnek.
-Felfogok tenni pár kérdést amire őszintén válaszolsz! Ez a legfontosabb hogy kiállíthassam a diagnózist. Indokolatlanul jövő szomorú hangulat?
-Volt.
-Tapasztaltál-e olyat magadon hogy egyszerűen nem érdeklenek azok a dolgok mint régen?
-Igen, rengetegszer.
-Jelentős, látható fogyás vagy hízás?
-Talán fogytam, és igen én látom magamon.
-Álmatlanság vagy esetleg túlzott aluszékonyság?
-Nem sokat alszok, sőt volt hogy napokig csak ültem az ablak előtt és néztem a semmibe.
-A mozgás igényed változott-e?
-Nem járok sehova, pedig régen minden pénteket a barátaimmal töltöttem.
-Fáradtság, erőtlenséget észleltél-e?
-Mindennap.
-Önvád? bűntudat? vagy értéktelenség érzése kerített-e már hatalmába?
-Igen.
-Észre vetted hogy csökkent-e gondolkodási képességed?
-Csak a fájdalmaimon agyalok, semmi máson.
-És erre már én is tudom a választ, igen voltak öngyilkossági gondolataid.-bólintottam.-Általában ebben nem szokott minden igen lenni...major depresszióval állunk szemben. Ez egy akár kiújuló betegség is lehet nálad. Egy a jó a depressziódban, hogy te nem a cigaretta, alkohol és a tudatmódosító szerekért nyúltál, de persze ez nem azt jeleni hogy rendben van az önbántalmazás, mert nem. Nincs. De erről könnyebb leszokni mint az előbb említettekből. Holnap ekkor itt szeretnélek látni, Caroline!-mosolygott Joseph.
-Itt leszek.-elnevettem magam.
-Felírom a legjobb antidepresszánst és hidd el nekem pár kezelés után minden rendben lesz!
Minden rendben lesz. Minden rendben lesz. Minden rendben lesz. Minden rendben lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése